Menü

Until We Meet Again 1.kötet-1.fejezet

 

Halad az idő

Bang! Csattanás!

-Oi, a francba!- a fiú leesett az ágyáról belegabalyodva a takarójába, megint. Káromkodott, beverte a fenekét. Azért esett le, mert az apartman egyik szobájának az ajtaja bevágódott.

Ez volt az első éve az egyetemen és a 18 éves Pharm, a Gazdaságtudományi Kar diákja, nyújtózott egyet és elterült a padlón átölelve a mellkasát, hátha csillapíthatja erősen dobogó szívét. 

Amióta csak emlékezett, mindig is félt a hangos zajoktól, lehetett az mennydörgés, tűzijáték vagy esetleg egy ajtócsapódás, bepánikolt. De nem tudta az okát és ez kínosan érintette, a fóbiája nem volt olyan gyakori. Először a barátai kinevették, amíg meg nem látták, hogy remeg a félelemtől, elsápadt, a vér kifutott az arcából. Onnantól kezdve mindenki, aki tudott róla, aggódni kezdtek érte és segítettek neki, amiben csak tudtak. 

Amikor sikerült lenyugodnia, ránézett az órára. Még csak reggel hat óra volt. Átsétált a konyhába, kinyitotta a hűtőt, kivett egy üveg vizet és kiitta. 

Pharm egyedül élt. Ez volt az első, hogy lehetősége nyílt az önálló életre. Az édesapja tíz éves korában hunyt el és hagyta ott anyukáját az öccsével, akik mindketten Amerikában élnek. Viszont ő azt választotta, hogy  Thaiföldön fog egyetemre járni. Eleinte nagyon letört volt, amikor az édesanyja könnyűszerrel belement és megengedte, hogy egyedül éljen az egyik rokonuk kicsi apartmanjában. 

Amikor az óra hetet mutatott, a fiú sápadtsága visszatért és beiszkolt a fürdőszobába. Az egyenruháját magára kapva elhagyta a lakást, ma volt az orientációs nap, nem késhetett el. 

-Haah....-

Pharm sóhajtott egyet, amikor megpillantotta a hatalmas tornacsarnokot. Az ütemterv szerint eligazítás 10 percen belül kezdődik. Keresett egy helyet a sok hallgató között. 

A fiú odasétált a regisztrációs asztalhoz. Kapott néhány papírt és megmutatta neki az egyik senior, hogy hova tud leülni.

-Köszönöm Istenem!- mondta, amikor megpillantotta, hogy a helyen, ahova irányították, csak kevés tanuló ült, rápillantott a legközelebbi diákra és elmosolyodott.

-Üdv, Pharm vagyok- üdvözölte.

-Team- mondta a fiú, aki mellette ült.

-ManNow vagyok- mosolygott szélesen a Team mellett ülő lány.

Team elég magas volt. Se nem husi, se nem vékony, de a sötét tónusú bőrén látszott, hogy szereti a szabadidős tevékenységeket. ManNow kicsi volt. A haja olyan hullámos volt, mint a babáknak. Ahogy rámosolygott, Pharm azt gondolta, hogy úgy  néz ki, hogy már az első napján barátokra lelt.

Folyamatosan beszélgettek, amíg a megnyitó el nem kezdődött. Az igazgató egy hosszú és unalmas beszédet tartott, amivel csak annyit ért el, hogy a diákok majdnem elaludtak, de cserébe kitűnő lelkesedéssel fogadták a diákelnököt.

-Most megkérném a klubok képviselőit, hogy mutassák be a klubokat az új diákoknak. Ha az eligazítás befejeződik, aki érdeklődik a klubtevékenységek iránt, tud majd jelentkezni a megfelelő helyeken, mindig lesznek ott seniorok, hogy segítsenek.-

A bemutatók alatt minden képviselő ismertette a klubokat és ösztönözték az elsősöket a csatlakozásra. A zeneklub bemutatott egy rock n' roll bandát. A kosárlabda klub meghívta a nemzetközi csapatukat és népszerűségi szavazatokat gyűjtött. Volt még egy színjátszó klub, akik felhívták a tagokat, csupa jól kinéző diákokat az egyetem különböző szakjairól.

Pharm érdeklődéssel nézett körbe a tornateremben. Amióta gyerek volt, az volt a szokása, hogy körülnéz, mintha valakit keresni. De most, 18 évesen, még nem jött rá, hogy kit is keres.

-Ai'Team, Ai'Pharm, milyen klubhoz csatlakoztok?- kérdezte ManNow.

-Szerintem az úszóklubhoz- vágta rá gyorsan Team, mintha már rég eldöntötte volna.-

-Én még nem tudom- Pharm hezitált, ugyan volt egy klub, ahova jelentkezni akart, de cikinek érezte elmondani.

-Felhívjuk az úszóklubot- az MC hangja utat tört magának a beszélgetések zajában, amit mindenhonnan a lányok feltörő sikítási követtek a csarnokban.

A fiatal férfi a szőke hajjal, két másik diák előtt ment, fürdőnadrágban. Ahogy a színpad közepére értek, levették magukról a felsőjüket és úgy álltak ott, mint valami félistenek. Így félmeztelenül a három fiú megmutatta a mell- és a jól megmunkált hasizmukat. A sikítások ereje mindent elsöprő volt. 

-Sawatdee khrab, Win vagyok az úszóklubból. Mindenki, akit érdekel az izomfejlesztés...- közben bemutatta a magyarázatát a másik két fiú testén, akik befeszítve az izmaikat pózoltak, mint a manökenek.

-...akkor lehetséges. Sexy haverok kockás hassal. Kérlek, csatlakozzatok az úszóklubhoz. És a lányok, akik meg szeretnék nézni ezt a látványt, várunk titeket is az edzéseken.- fejezte be Win.

Pharm és ManNow Teamre néztek, akinek a szája nyitva volt, de ahogy ránézett a barátaira, gyorsan be is csukta és megrázta a fejét. -Ez nem az, aminek látszik! Én csak szeretek úszni.-

-Ha esetleg még nem győztünk meg... Kérlek üdvözöljétek a klubelnököt, Deant, a Gazdaságtudományi Karról.-

Iszonyatos hangzavar tört ki és úgy hangzott, mintha mindenki tudná, hogy ki ő és híres lenne. A lányok Pharm körül pletykálni kezdtek, ahogy egy magas és mély hangú fiú fellépett a színpadra.

-Ratthanon Wongnate vagyok, az úszóklub elnöke.-

ManNow megragadta barátja karját és magas hangon sikítani kezdett, de ez csak az egyik volt a megszámlálhatatlan sok közül a levegőben.

-Gyakran látom, nagyon sok úszóversenyen részt vesz- mondta önelégülten Team.

Pharm szíve akaratlanul kezdte túlharsogni a sikítások hangját a mellkasában.

A magas fiú nagyobbnak tűnt a színpadról. Ragyogó szemek, éles vonások, vékony szemöldök, szabályos orr, úgy nézett ki, mintha keverék lenne. Azonban ez nem tűnt fel Pharmnak. Furán érezte magát, amikor a színpadon álló fiúra nézett, bepárásodtak a szemei. Megdöbbenve gyorsan letörölte a könnycseppet, ami kontrollálatlanul a szeme sarkába telepedett. Pharm lehajtotta a fejét, hogy elrejtse a könnyeit, amik lassan csorogtak le. Összeráncolta a homlokát, nem értette,hogy szíve hirtelen miért nem talál nyugalomra. Olyan érzése volt, mintha valami különös történne. Ahogy  meglátta az úszóklub elnökét, azt érezte, hogy megtalálta azt, akit olyan régóta kerestt.

-P'Dean?-

-Pharm! Hoiii, mi van veled?- Team óvatosan megpaskolta a vállát, ezzel felébresztve a fiút a transzból.

-Vége van?- kérdezte Pharm végignézve a távozó diákokon.

-Mi a fene? Team az úszóklubhoz megy és én a színjátszókhoz!- magyarázta ManNow.

Pharm megvakarta az arcát, végre eldöntötte.

-Én a Thai desszertklubhoz fogok csatlakozni.-

-Huh?!- a válasza megdöbbentette barátait.

-Te tudsz főzni?- kérdezte Team és a szemeit nagyra nyitotta, amikor az alacsonyabb bólintott.

-Igen, a családom egy thai éttermet futtat. Amióta gyerek voltam, sokszor segítettem a konyhában, de inkább a desszertkészítésben és az ételfaragásban vagyok jó.- magyarázta Pharm és mesélt nekik a boltról, hogy édesanyja a tulajdonos és ő az öccsével együtt Amerikába költözött.

-Eleinte a főzőklubhoz akartam csatlakozni, de amikor megláttam, hogy van ilyen klub, inkább a rendes érdeklődési körömet vettem figyelembe.-

-Uuiii... majd megkóstolhatjuk a főztödet? Szeretem a KaNomChant és a Lookchubot- mondta izgatottam ManNow.

-Hey, én a Ryokan sütőtökös vaníliakrémet szeretem- adta hozzá a listához Team.

-Hah, nekem nincs megfelelő felszerelésem, de a klubnak lehet, hogy van. Majd legközelebb megpróbálom.-

-Az ételről való beszélgetés miatt megéheztem. Először csatlakozzunk a klubokhoz, aztán találkozzunk itt és menjünk együtt enni.- Team elköszönt és elment. Amikor ManNow látta Teamet távozni, ő is elment a színjátszóklubhoz, hogy jelentkezzen, ami biztosan nehéz lesz, hiszen a tagok már majdhogynem hírességek.

Pharm körbesétált egy kicsit zavartan, megpróbálva elfutni a kluboktól, akik körülötte akartak tagokat toborozni. Végre megtalálta a sátort, ahol gyönyörűen faragott gyümölcsök voltak elhelyezve kicsit tányérokon, mellette thai desszertekkel.

-Bocsánat!- mondta Pharm.

A lány rövid hajjal éppen egy uborkát faragott, majd felnézett, amikor a fiú szólt.

-Ez a thai desszertklub, igaz? Szeretnék csatlakozni a klubhoz.- mosolygott és kicsit szórakoztatta,hogy a lánynak végre sikerült ránéznie az elsőévesre és letennie a kezéből a faragókést. Szó nélkül egy jelentkezési lapot nyújtott át tartva a kezét, amíg Pharm kitöltötte az adatlapot.

-Ohhh- ujjongott a lány - Végre egy fiú, aki jelentkezett hozzánk- áradozott - Az én nevem P'Goong, másodéves- mutatkozott be.

-Giffy! P'Oom!! Van egy új tagunk!!!-

Az ujjongás végén két lány tűnt fel hátul. Pharm tudta, hogy a főzőklub és a desszertklub egymás mellett van.

-Meghaltam! Szervusz Nong! P'Giffy vagyok, én is másodéves- mondta egy másik lány, aki ki volt sminkelve, ami meglehetősen kellemes látványt nyújtott. De amikor ránézett a kezeire, észrevette, hogy a körmei tiszták, viszont rövidek voltak, tehát ő az egyik főzőklubtag.

-P'Oom vagyok, harmadéves- mondta az utolsó lány. P'Oom gyönyörű volt, nagyon kedvesnek nézett ki és rövid haja volt.

-Jelen pillanatban 9 tagunk van a klubban és általában együtt végezzük a tevékenységeket. Nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan fiú is csatlakozott, mint te.- magyarázta Khun Oom csillogó szemekkel fogva a fiú kezeit.

Pharm halkan felnevetett -Hogyan tudok segíteni? Mondd csak! Tudok ételt faragni, ha kell.-

-Tökéletes!!- P'Giffy felemelte a kezét, mintha nyert volna a lottón.

-Néhány klub gyakran megkér minket, hogy csináljunk nekik ételt. De van, amikor az egyetem kér fel minket. És még vannak további megbízások- a lány elkezdett körbe táncolni. A senior a másik három lányt is ösztökélte a csatlakozásra; volt még ott két fiú, mint klubtagok, emiatt Pharm megkönnyebbült.

Az egyetemen voltak kávézók, éttermek és más boltok, amik a nap 24 órájában nyitva voltak vizsgaidőszakban; kiváltképp a az Építészeti Szak körül. Vizsgaidőn kívül is késő estig nyitva voltak, mert a szak diákjai gyakran projekteket és más iskolai feladatokat csináltak. Az egyik ilyen étkezőben ültek az újonnan összeboronálódott barátok.

-Nálunk a legtöbb tag lány- panaszkodott ManNow, miközben a villájával felszúrt egy darab fokhagymás sertéshúst. Az étkező, ahol ettek légkondicionált volt, távol a kinti melegtől, elkerülve a tömeget a kávézóban.

-Oké, a klubnak van egy férfi sztárja, ez nem olyan különös. De ha tényleg sok helyes fiúval akarsz találkozni, akkor gyere el az úszóklubba.- mondta Team.

-De ott olyan sok lány van, aki csak azért megy, hogy lássa a klub hercegét, P'Deant.... Olyan irigy vagyok.- A villa kisebb csattanással esett ki Pharm kezéből.

Team, hallva a zajt, rámosolygott a pincérre és kért egy másik villát. Közben Pharm szíve újra őrült tempóban vágtatni kezdett a mellkasában

-Pharm, miért ettél ilyen keveset?- kérdezte ManNow észrevéve, hogy a barátja tányérja szinte érintetlen.

-Fáj a hasam- válaszolt Pharm -Nem tudok későn enni. Vissza fog térni a gyomorrontásom.-

-Miért nem mondtad korábban?- ráncolta a homlokát Team -Ha tudtuk volna, akkor először eszünk és csak utána mentünk volna a klubokhoz. Olyan vékony és sápadt vagy, van valami problémád vagy betegséged ezen kívül?"

-Igen, hangos zajok-

-Félsz a hangos zajoktól?- ManNow letette a kanalát és teljes figyelmét a barátjának szentelte. 

Pharm bólintott, -Mennydörgés, tűzijáték, kipukkanó léggömbök, csapódó ajtók és robbanások- megpróbált visszagondolni, hogy mi válhatta ki.

-Ha hallasz valami hangosat, akkor mi történik?- kérdezte Team nem túl udvariasan. Amint realizálta a hibát, rögtön bocsánatot kért.

-Ne aggódj, csak kicsit letompulok- Pharm jót nevetett Team zavarán -Amikor hallok valami hangosat, remegni kezdek, sírok és ami a legrosszabb... összeomlás vagy hiperventillálás.-

-Francba!- átkozódott Team -Ez veszélyes. Még jó, hogy korán elmondtad, hogy felkészüljünk.-

Látni a barátai pánikolt arcát, Pharm szélesen elmosolyodott és mondta, -Nyugalom, a hangnak tényleg nagyon hangosnak kell lennie. Ha csak egy kis tűzijátékról van szó vagy egy halk lufipukkanásról, akkor el tudom kerülni a pánikolást. De ha nem tudom elkerülni, csak befogom a fülemet. Mindig ki tudok jutni a helyzetekből, úgyhogy nem kell aggódni.-

-Hey, úgy néz ki, hogy erősebb vagyok Pharmnál.- nézte végig ManNow a barátját tetőtől talpig.

-Mi?-

-Csak egy kicsivel magasabb, mint én. Talán egy kicsit nehezebb, de amikor meglátom.... olyan érzés fog el, hogy meg kell védenem.-

-Huh?!- Pharm érezte, hogy túl gyengének néz ki.

-Yeah! Eredetileg azt akartam, hogy együtt védjük meg ManNowt a fiúktól. De most úgy néz ki, hogy mindkettőtöket meg kell védenem.- viccelődött Team ManNowval, de ez nem volt olyan vicces Pharmnak.

Pharm nem tudott sportolni a kondíciója miatt, ezért aggódtak érte a szülei; egy tevékenység, ami zajjal jár, mint például az atlétika egy nagy NEM, mert indítópisztolyt használnak a startnál.

-Hey Pharm, komolyan kérdezem,- suttogta Team, ami arra késztette ManNowt, hogy közelebb hajoljon, de annyira, hogy majdnem összefejeltek.

-A fiúkat vagy a lányokat szereted?-

ManNow felsikoltott, de gyorsan a szája elé kapta a kezét.

-Nincs problémám egyikkel sem, csak kérdezem, hogy miszerint viselkedjünk. Kitől kell majd megvédeni, a fiúktól vagy a lányoktól?- kérdezte a magas barátja teljes komolysággal.

Pharm orcája pirosba borult.

-Én... nem tudom.-

-Oh- mindkét barátja meg volt döbbenve.

-Vagy biszexuális vagy?- kérdezte ManNow kíváncsiságtól ragyogó arccal.

Pharm megrázta a fejét. -Tényleg nem tudom. Soha nem gondolkodtam rajta. Bárki lesz a megfelelő személy, nem fog érdekelni, hogy fiú lesz vagy lány, nem igazán érdekel.- mondta. Amióta megszületett, nem volt szerelmes, ezért nem tudta a választ a kérdésre.

-Oké, oké. Most már értem.- egyenesedett ki Team -Meg foglak védeni a fiúktól, akik flörtölni akarnak veled.... el kéne kezdenem szakállt növeszteni?- motyogta Team elég hangosan, hogy a másik kettő meghallja és nevetésben törjenek ki.

-Valaki, aki olyan, mint Pharm... össze kéne hoznom P'Deannel?-

ManNow boldogan sikította el magát -Egy kedves, lágy személy egy olyannal, aki férfias. Mint a regényekben!-

Pharm arca teljesen kipirult, mintha csak leégett volna a napon.

-Miről beszéltek? Milyen pár?- Pharm gyorsan felvette a pohár vizet remegő kézzel.

-Várj...-

ManNow és Team egymással beszélgettek, mindketten sejtelmesen mosolyogtak Pharmra.

-Kérlek, álljatok le... elég... miért beszéltek erről? Idióták- Meg akarta változtatni a témát, végül másra terelődött a szó. Mindeközben a fiú szívverése ezerrel száguldott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése